Major Zoli

Beszélgessünk a honlapokról!

10 praktikus ismeret,

amiről jó ha mindenki tud akinek weboldala van,

vagy weboldalt szeretne magának

Copyright információk - http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/
CC CREATIVE COMMONS

Ez a dokumentum változtatás nélkül szabadon továbbítható, terjeszthető, megosztható, sokszorosítható, letölthetővé tehető azzal a feltétellel, hogy részletek kiragadása nélkül a dokumentumot változatlan állapotban, csak teljes egészében szabad hasznosítani.

Kapcsolat: info@gano-online.com, web: http://gano-online.com

Bevezető

Üljünk le egy kellemesen illatozó kávé mellé és beszélgessünk a honlapokról, a honlapkészítés rejtelmeiről. A fenti kérdés megválaszolása nem is mindig egyszerű, de feltétlenül érdemes beszélgetni róla.

És ha már kávézunk, miért ne igyunk egészséges kávét?

Ez itt egy Ganoderma kávé. Nagyon finom! Több ezer éves tapasztalat támasztja alá a ganoderma gomba szervezetünkre gyakorolt kedvező hatásait ....

Egészségünkre!

1. Saját honlapot készítsünk, vagy vegyünk egyet?

Alapvetően három lehetőség van.

Megrendeljük egy profinál, és amit szeretnénk ő azt szépen elkészíti. Ennek persze ára van.

Keresünk egy szolgáltatót, ahol előregyártott sablonokból saját magunk is összeállíthatjuk a honlapot. Ezzel anyagilag kedvezőbb feltételeket kapunk, de sokkal több korláttal találjuk szembe magunkat.

Saját magunk is készíthetünk honlapot, ha elég nagy gyakorlattal és megfelelő előismerettel rendelkezünk. Ha valaki még csak most ismerkedik a honlapkészítés alapjaival és a weblapokat üzleti célra szeretné hasznosítani, akkor ez a változat nem javasolt.

A harmadik változat esetében is érdemes elolvasni a következő oldalakat, mert több olyan hasznos tanács is van benne, ami segíthet jobbá, értékesebbé tenni a honlapot.

Ha más készítette a honlapot, akkor biztosan hasznos olvasnivaló lesz ez a néhány oldal, mert az itt leírt eszközök objektív segítséget biztosítanak ahhoz, hogy ellenőrizzük mennyiben igazak a készítő olyan állításai, mint például: keresőbarát, hibátlan, felhasználóbarát, megalapozza üzleti sikereidet ... stb.

2. Honlap vagy prospektus?

Nagyon fontos megérteni, hogy alapvető különbség van egy nyomtatásban megjelent oldal és egy weboldal között. Ha a nyomda kinyomtat pár ezer plakátot, akkor azok mindegyike pontosan ugyanolyan lesz mind méretét, mind színhatását tekintve és tartalmilag is pontosan ugyanazt tartalmazzák (vagy ha mégsem, akkor a nyomda nem jó munkát végzett!).

Az internetes megjelenés alapvetően más jellemzőkkel rendelkezik. Ugyanazt az oldalt más és más minőségű, felbontású és kalibrálású monitorokon nézik. A böngésző mérete adott képernyőn belül is változtatható, nem beszélve arról, hogy nagyon sok fajta böngésző létezik (Firefox, Mozilla, Explorer, Safari, Opera, Netscape, iCab, Camino, Lynx, ... ) és az internethez kapcsolódó gépeken futhat Windows, Macintosh, Linux, Unix, ... operációs rendszer is. Továbbá a böngészők és az operációs rendszerek verziószáma, a hozzájuk kapcsolható kiegészítő programok száma és tudása szintén jelentős különbségeket eredményezhet.

Egyszerűen fogalmazva: ha valaki azt szeretné, hogy a weboldala mindenütt pontosan ugyanúgy jelenjen meg, akkor jobb ha nem készít magának honlapot! Az internet lényege éppen abban rejlik, hogy a fenti sokszínűség ellenére képes visszaadni ugyanazt a tartalmat bárhol is kapcsolódunk az internethez, de tisztában kell lennünk a technikai megvalósítás alapjaival. Ha egy honlapon azt látjuk, hogy "Ajánlott böngésző és felbontás ...", vagy például, hogy az "Oldalak nézegetéséhez X böngésző ajánlott", akkor biztosak lehetünk abban, hogy az oldal készítője nem sok internetes tapasztalattal rendelkezik. Inkább csak arra törekedett, hogy a saját gépére optimalizálja az oldalt, mert szakmai tudása csak erre korlátozódik. Ezzel semmi gond nincs egy belső vállalati intranet hálózaton üzemeltetett rendszeren, de a világhálóra feltenni ilyen oldalt, nem túl szép dolog!

3. A legalapvetőbb fájlformátumok rövid bemutatása

Nagyon sokfajta fájlformátum létezik, gyakorlatlan szemmel nem mindig könnyű eligazodni közöttük.

Ha egy keresőprogram találatai között böngészünk, találkozhatunk az alábbi fájlformátumok mindegyikével. Vannak közöttük elsősorban szövegek, vagy képek, grafikák, vagy éppen animációk megjelenítésére szolgáló formátumok.

A honlapok hagyományos leíró nyelve a HTML. Mikor használjunk HTML nyelvet, vagy annak valamelyik változatát, vagy pedig mikor érdemes más technológia felé fordulni? Ezt csak akkor tudjuk eldönteni, ha megismerjük a lehetőségeket és azok előnyeit, hátrányait, majd a cél ismeretében döntünk a leghatékonyabb változat mellett.

Időnként hasznos lehet ha belenézünk a honlap forráskódjába. Jellemzően a View menüben található View Source -re kattintva egy új ablakban jelenik meg és alap esetben ilyen szerkezete van:

<html>
<head> ... </head>
<body> ... </body>
</html>

Vegyük sorra, mit kell tudni a legalapvetőbb formátumokról.

HTML
A HML (Hypertext Markup Language, hipertext jelölőnyelv) az XML (Extensible Markup Language, kiterjeszthető leíró nyelv) speciális változata, mely különböző adattípusok leírására képes. Az elsődleges célja szöveg és egyéb információ megosztása az interneten keresztül. A HTML a megjelenítendő szövegen kívül egyszerű utasításokat (ún. tag-eket) tartalmaz, amelyek az oldal megjelenítését szabályozzák és további webdokumentumokra mutatnak. A HTML dokumentum közvetlenül nem tartalmaz képeket és más objektumokat (pl. hang, kép, videó, animáció ...), hanem egy HTML-tag adja meg, hogy a szervertől milyen további állományokat kell még elkérni, és a weboldalban a szöveggel együtt megjeleníteni.

XHTML
(eXtended HTML, kiterjesztett HTML) a HTML egy általánosabb változata. Gyakorlatilag nincs jelentős eltérés a két nyelv között, csak a formai követelmények lettek szigorúbbak.

DHTML
(dinamikus HTML) Gyakorlatilag Javascript elemek segítségével módosíthatjuk az oldal tartalmát vagy kinézetét. Látványos megoldásokat tudunk elérni, de sajnos platformfüggetlen megoldás csak nagyon nehezen készíthető, ezért ennek alkalmazását csak nagy körültekintéssel, megfelelő szakértelemmel érdemes bevállalni.

FLASH (swf) formátum
A Macromedia cég saját, rendkívül sokoldalúan használható formátuma, mely interaktív, multimédia alkalmazásokat tárol vektoros formátumban és tesz interneten keresztül hozzáférhetővé.
A kép és hang megjelenítése nagyon hatékony és mivel interaktívvá is tehető, ezért kiválóan alkalmas pl. játékok weboldalakba ágyazására, vagy éppen fényképalbumok látványos megjelenítésére.

Lehetséges az egész weboldal megírása FLASH formátumba. Sokan alkalmazzák ezt a megoldást, mivel látványosabb, dinamikusabb oldalakat lehet segítségével létrehozni, mint a HTML-lel.

Fontos ismerni azonban a FLASH alapú honlapok legfontosabb hátrányait. A dekorációs célú FLASH elemek, mint pl. képek, bannerek, animációk, hangfájlok, videók stb. beillesztése nem okoz gondot a keresőoptimalizálás szempontjából, azonban amikor pl. a navigáció, vagy a szöveges tartalom FLASH alapú fájlokban van, az bizony problémás lehet. Továbbá nem platformfüggetlen (bár közel áll hozzá), nem válik el a tartalom és a forma egymástól, külön program kell a fejlesztéshez, a kereső programok korlátozottan tudják a tartalmat indexálni, a böngészők kiegészítő program segítségével tudják a tartalmát megjeleníteni, sokszor lassan töltődik be.

Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy esztétikus, nagyon hatásos oldalakat készíthetünk FLASH alapon, amikor nem az az elsődleges cél, hogy keresőbarát, gyorsan letöltődő oldalakat készítsünk.

Ha a FLASH alapú honlap mellett döntünk, akkor javasolt alternatív, HTML alapú hozzáférési módot is biztosítani.

PDF
Portable Data Format - Az Adobe Acrobat család hordozható fájlformátuma. Elsősorban szöveges fájlformátum. Max. 800%-ig nagyítható. Tartalmazhat JPEG-tömörített, ill. tömörítetlen bittérképes elemeket is. Honlap készítésére közvetlenül nem alkalmas, mert a böngészők közvetlenül nem tudják megnyitni, mégis népszerű formátum az interneten. Különösen hatékony ha a weboldalhoz olyan, tömör, letölthető dokumentumokat szeretnénk csatolni, ahol fontos, hogy különböző platformokon megtekintve ugyanolyan kinézetű legyenek a megnyitott, kinyomtatott oldalak (pl. árlisták, termékleírások ...).

JPEG
Vagy rövidebb formája a JPG, kifejlesztője a Joint Photographic Expert Group. Adatvesztő tömörítési eljárást használó formátum. A JPEG formátum 24 bites színmélységet képes kezelni (több, mint 16,7 millió színt), a tömörítési eljárás azonban az emberi szem becsaphatóságán alapul, és adatvesztéssel jár. Az internet elterjedt képfájl-formátuma, mivel a tömörítés révén jelentősen csökkenthető a fájlméret, ami a kedvező a letöltés gyorsasága szempontjából, az erdemény, legalábbis a számítógép monitorán nézve mégis megfelelő.

GIF
Graphics Interchange Format. A GIF formátum legfeljebb 256 szín tárolására képes. Az animált GIF képes több képkocka egyetlen fájlban való tárolására, az interlaced GIF pedig képes az azonnali, de nem részletes megjelenítésre, majd a kép finomítására, így a GIF-kép teljes méretben látható már a letöltés elején is. Ez a lassabb hálózatokon, gépeken hasznos tulajdonság. Az interneten gyakori formátum, az utóbbi időben azonban visszaszorulóban van.
Az animált GIF a kezdetekben kedvenc és szinte egyeduralkodó animációs eszköz volt az interneten. Kis méretben és főleg grafikai animációkra még ma is kiválóan alkalmas, de nagyobb méretű animációkra, képátmenetekre pl. a FLASH sokkal alkalmasabb, hatékonyabb.

A JPEG formátumot elsősorban fényképek és fényképszerű grafikák, míg a GIF formátumot vonalas rajzok, egyszerű ábrák tömörített formátumaként javasolt használni. A komolyabb web-grafikát készítő programok lehetőséget biztosítanak arra, hogy leteszteljük, melyik formátumot érdemes használni az adott esetben annak érdekében, hogy minél kevesebb minőségromlás mellett a legkisebb fájlméretet kapjuk eredményül.

PNG
Portable Network Graphics - A harmadik fő internetes képfájl formátum. Szabad formátumú internetes fájlformátum, a GIF formátumot válthatja fel, az újabb böngésző verziók már gond nélkül kezelik.

A hang és videó fájlok megjelenítése az interneten egy külön tanulmányt igényel a kompatibilitási és beillesztési problémák miatt, ezért itt most megelégszünk csak a legelterjedtebb hang (MP3, WMA/ASF, OGG, MP4, WMA/ASF, WAV, ... ) és videó (MPEG, AVI, ASF/WMV, QuickTime/MOV, VIVO, FLI, RealMedia, ... ) formátumok felsorolásával, de ne feledkezzünk meg a FLASH ilyen irányú képességeiről sem.

4. Statikus - dinamikus oldalak

Amit a böngésző megjelenít, az egy HTML kód. Ez egy statikus kód, tehát nem alkalmazható pl. űrlapok, blogok, dinamikus oldalak megjelenítésére. Érdemes tudni legalább nagy vonalakban, hogy mi történik a háttérben, amikor beírjuk a böngészőbe egy oldal internet címét (URL).

Ha egyszerű HTML oldalt szeretnénk megnézni, akkor a böngésző elküldi az oldal internet címét a szervernek, az visszaküldi a HTML kódot és a böngésző megjeleníti azt.

Dinamikus oldalak esetében két fő változat van. Lehet kliens oldali dinamikus megoldás, vagy szerver oldali dinamikus megoldás. (A kliens - szerver modellben a kliens jelenti a mi számítógépünket, a szerver pedig az a számítógép, ami lehetővé teszi, hogy az internetről elérhessük az információkat.)

Mindkettő esetben van amire érdemes odafigyelnünk.

Az első változatra egy jellemző példa, amikor az oldal javascript-eket tartalmaz. Ezt onnan lehet felismerni, ha az oldal forrásában ilyen kódot látunk:

<script type="text/javascript"

Ilyen esetben a szerver a HTML kódba illesztve a javascript programkódot is elküldi a böngészőnek, ami megpróbálja végrehajtani a beillesztett programot. Böngészőtől és felhasználótól függően különböző esetek fordulhatnak elő. Ha például a felhasználó kikapcsolja a böngészőjében a javascript-ek futtatását, akkor akár még az is előfordulhat, hogy az oldalból semmit sem lát a látogató, vagy jobb esetben csak bizonyos részletek maradnak ki belőle. Kellemetlenebb az, amikor egy nem korrektül megírt javascript jóvoltából, vagy pedig kompatibilitási problémák miatt lefagy a böngésző, vagy rosszabb esetben az egész gép. Ez persze nem túl gyakori, de számolni kell vele, és ezért a javascript-eket csak akkor használjunk, ha az valóban szükséges, kerüljük az internetről innen-onnan összeszedett, nem letesztelt script-ek használatát.

A második változat a szerver oldali dinamikus megoldás. Ilyenkor a böngésző által elküldött internet cím egy olyan oldalra mutat a web szerveren, amelyikben a HTML kód mellett további program kódok is vannak. A szerver felismeri ezeket és mielőtt visszaküldené a kódot felveszi a kapcsolatot egy másik programmal a szerveren. Ez a másik program végrehajtja a program kódot, az eredményt közli a web szerverrel és az elkészíti az eredményeknek megfelelő HTML kódot, amit elküld a böngészőnek.

Komplikálja a helyzetet, ha közben még adatbázisban levő adatokkal is dolgozni kell, hiszen akkor még az adatbázis szerverrel (ami gyakran egy másik számítógépen fut) is kommunikálni kell, lekérni, vagy átadni a szükséges adatokat.

Ha pl. olyan szerveren van a honlapunk, ahol előregyártott sablonok segítségével magunk készíthetjük el oldalainkat, vagy web áruházat üzemeltetünk, akkor biztosan dinamikus megoldást használunk. A program hatékonysága, biztonsága, az oldalak letöltési sebessége jelentős mértékben függ a háttérben levő program kódtól, annak minőségétől, kidolgozottságától.

Amennyiben az internet címben pl. .php, .asp részek is vannak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy szerver oldali dinamikus megoldásra számíthatunk. De ezt nem lehet mindig ilyen egyszerűen felismerni, sőt biztonsági megfontolások miatt vannak kifejezetten olyan technikák, amelyek segítségével el lehet rejteni, hogy szerver oldali dinamikus megoldás is van az internet cím mögött.

5. Stíluslapok, vagy táblázat design

Kezdetben volt a táblázat design. Ennek lényege, hogy az oldalon a képek, szövegek, grafikák elrendezését egymásba skatulyázott táblázatok segítségével lehet megoldani. Maga a táblázat struktúra nem is látszik, mert a keretek 0-ra állításával ez jól eltüntethető. Ügyes trükkökkel, kidolgozott és megfelelően használt háttér grafikákkal, képekkel szép oldalakat lehet készíteni. Néhány évvel ezelőtt nem is volt nagyon más lehetőség arra a HTML nyelvben, hogy egyedi, profi elrendezést, kinézetet biztosítsunk a honlapunk számára.

Még ma is sokan használják ezt a technikát. Könnyen felismerhető ez, ha az oldal forrását megnyitjuk és ott sorakoznak az egymásba skatulyázott <table> tag-ek. Előnye, hogy az így szerkesztett oldalakat a mai böngészők többé-kevésbé ugyanúgy jelenítik meg. Hátránya viszont, hogy lassan betöltődő, nagyon bonyolult forráskód alakulhat ki a tömbök többszörös egymásba ágyazásának eredményeként, amit egyrészt nehezen lehet javítani, módosítani a későbbiekben, másrészt pedig a keresőprogramok is nagyon nehezen tudják értelmezni, illetve pontatlanul, vagy egyáltalán nem tudják kideríteni az oldal tartalmát. Ennek eredménye is lehet, hogy a kereső programokban nem lesz elérhető, vagy nem a kívánt kereső kifejezésekre lesz elérhető az oldalunk!

A másik elterjedt megoldás, amikor stíluslapokat használunk az oldal formázásához. Ebben az esetben szétválik a tartalom és a forma. Az oldal tartalmi része, a szövegek könnyen olvashatók a forráskódban is, tehát a kereső robotoknak is esélyt adunk, hogy nagy hatékonysággal értelmezni tudják az oldalt. Ugyanakkor azzal, hogy a szövegek formázása, elrendezése, a képelemek elhelyezésének leírása elkülönül az oldal tartalmától, akár külön fájlba is kerülhet, lehetőséget kapunk az oldal egyszerű módosíthatóságára is. Valamint ugyanazt a tartalmat könnyen megjelenthetjük különböző média formátumban: weboldalon, mobil telefonon, braille eszközökön, nyomtatókon, projektorokon, TV-n, .... Természetesen a táblázatokat ekkor is a <table> tag-ek segítségével célszerű beilleszteni, hiszen az éppen erre való.

Amennyiben <style type="text/css">, vagy <link rel="stylesheet" href="style/default.css" type="text/css"> típusú tag-et látunk a forráskódban, akkor az oldal stílusleírásokkal (is) formázott.

Egyértelmű, hogy ez a korszerűbb és gazdagabban támogatott megoldás, egyedüli hátránya, ami sajnos nem elhanyagolható, hogy nincs egységes stílus szabvány. Ennek az lett az eredménye, hogy ugyanazt a stílus leírást különböző böngészők másképpen értelmezhetik. Egy szépen megtervezett és megszerkesztett oldal nagyon jól néz az egyik böngészőben, míg egy másikban teljesen szétesik, élvezhetetlenné válik. A Microsoft Explorer böngészője élen jár az egyedi értelmezések és hibák területén, nagyon megkeserítve a webes fejlesztők életét.

A szövegek, táblázat és beillesztett elemek formázását mindenképpen javasolt stílus lapok segítségével végezni. Ha egy forráskódban <font size="3" color="red">, <font face="arial" color="red"> ... típusú tag-eket találunk, akkor az vagy régi oldal, vagy a készítője kissé elavult fejlesztőeszközöket használt.

Sokan használnak egy köztes megoldást, az un. minimális táblázat design-t. Ez azt jelenti, hogy az oldal alapvető kinézetét egy-két táblázat határozza meg, de minden mást, és a táblázat keretek kinézetét is stíluslapokkal formázzuk meg.

6. HTML, XHTML validitálás

Mi az a W3C?

A World Wide Web Consortium (W3C) egy konzorcium, mely nyílt szoftver szabványokat, illetve ajánlásokat alkot a világhálóra (World Wide Web). A konzorciumot Tim Berners-Lee vezeti, az URL (Uniform Resource Locator, univerzális erőforrás azonosító, az internetes oldalak címe ), a HTTP (HyperText Transfer Protocol) és a HTML megalkotója. Ezek a technológiák alkotják még ma is a Web alapjait.

Igazából nincs egységes szabvány, csak ajánlások annak, amiket a böngésző fejlesztők vagy elfogadnak, vagy nem. Ez bizony időnként nagyon komoly feladat elé állítja a weboldal fejlesztőket, mert egy szép és az adott feladatrészhez hatékony megoldás az egyik böngészőben kiválóan működik, egy másikban viszont egyáltalán nem. Ha ennek eredményeképpen nem működik pl. egy menü rendszer bizonyos böngészőkben, annak az lehet a következménye, hogy az oldal lényeges részei elérhetetlenné válnak a látogatók egy része előtt!

Az utóbbi időszakban a Firefox böngésző használata, különösen egyes régiókban jelentősen megnövekedett, teljesen megtörte az Explorer hegemóniáját, és biztos vagyok abban, hogy a jövőben ez a tendencia erősödni fog. Ezért nem állja meg a helyét az a fejlesztői indoklás, hogy elég Explorer-re optimalizálni az oldalt, mert úgyis azt használják az emberek döntő többségben. (Láttuk korábban, hogy a Mosaic, vagy később a Netscape böngésző szinte egyeduralkodó volt. Egy ideig. Ma már az egyik teljesen eltűnt, a másikat még használják itt-ott, de fejlesztését beszüntették.)

Amit ebből fontos megjegyezni, az az, hogy minél több fajta platformon és több böngésző típussal és verzióval tudjuk az oldalt letesztelni, annál biztosabbak lehetünk abban, hogy valóban platform és böngésző független-e a honlapunk.

A továbbiakban bemutatunk néhány további olyan lehetőséget, amelyek segítségével néhány dolgot nagyon egyszerűen leellenőrizhetünk a weboldalunk technikai felépítésével kapcsolatban. Az eddigiekből kiderült, hogy nincs olyan módszer, amivel gyorsan és egyszerűen meggyőződhetnénk arról, hogy minden rendben van-e a háttérben, de a ha a következő tesztek során ERROR (hiba) jelzést, vagy jelzéseket kapunk, azokra mindenképpen érdemes odafigyelni, mert ezek javításával honlapunkat jobbá, hatékonyabbá tehetjük.

A W3C által üzemeltetett oldalak segítségével bárki egyszerűen elvégezheti a következő teszteket az interneten keresztül.

A http://validator.w3.org/ oldalon az Address mezőbe írjuk be weboldalunk URL címét.

Ezután kattintsunk a Check gombra és néhány pillanat múlva megkapjuk az eredményt.

A More Options linkre kattintva testre szabhatjuk az eredmények listázását. Ez akkor lehet hasznos, ha nagyon sok hibát kapunk.

Igen gyakori, hogy szép számmal kapunk WARNING-ot, figyelmeztetést. Ha ezek egyszerűen javíthatók, érdemes megtenni, de a többségüknek nincs különösebb jelentősége.

7. CSS validitálás

A korábbiakban láttuk, hogy egy korszerű honlap tartalmaz stílus leírásokat. Hasznos lehetőség a stíluslapok ellenőrzésére a http://jigsaw.w3.org/css-validator/ oldal.

A Check gombra kattintva látható lesz az eredmény. A More Option-ban ismét beállíthatunk olyan feltételeket amelyek segítségével speciális dolgokat is leellenőrizhetünk. Például konkrét média típusra, vagy stílus verzióra is elvégezhetjük a tesztet.

Az esetleges hibákat (ERROR) feltétlenül érdemes javítani, a figyelmeztetéseket (WRNINGS) pedig átnézni és ha van rá lehetőség akkor a megfelelő részeket korrigálni.

8. Linkek ellenőrzése

A nem jól működő linkek több kárt is okozhatnak. A kereső robotok sem igen kedvelik őket, de a látogatók sem örülnek, ha egy linkre kattintva hibajelzést kapnak a keresett oldal helyett.

Ha új, vagy nagyobb, több oldalt is tartalmazó honlapunk van, vagy éppen átszerveztük az egész honlap szerkezetét, akkor hasznos lehet a következő szolgáltatás: http://validator.w3.org/checklink

Beírva az internet címet és a Check gombra kattintva kicsit hosszabb ideig is eltarthat, amíg a program leteszteli az oldalról elérhető linkeket. Kiírja a letöltési időket, az esetleges hibás linkeket ... Több szint mélységig is lehetőség van a link kapcsolatok ellenőrzésére.

9. URL analízis

A http://walidator.com oldal egy sor érdekes szolgáltatást nyújt.

Itt is megtalálható a HTML és CSS validitálási, valamint a linkek ellenőrzési lehetősége, amiket fent már bemutattam.
A jobb oldali hasábban viszont van még néhány érdekes opció.

Megnézhetjük, hogy a Google, a Yahoo, vagy éppen az MSN tudása alapján, milyen oldalakról mutat link a megadott oldalra. Fontos megjegyezni, hogy egy új link bekerüléséhez több hétre is szükség lehet, és nem árt azt sem tudni, hogy pl. a Google nem mindig ad ki minden információt az adatbázisából biztonsági megfontolásokból.

A How it used to look opciót kiválasztva a domain név korábbi állapotáról kaphatunk érdekes információt. Pl. beírva a http://www.apple.com URL-t, az Apple cég honlapjának változásait követhetjük nyomon 1996-tól. Érdekes információkhoz juthatunk ezen az úton egyes domain nevek korábbi használatáról, honlapok régebbi verzióiról, ami akkor lehet különösen fontos, ha vásároltuk a domain nevet, vagy éppen most szeretnénk venni egyet.

A WhoIs sort választva a domain regisztráció alap adatairól kapunk információkat, ellenőrizhetjük, hogy kié a domain név, mikor lett létrehozva, meddig érvényes ...

10. Ahogy a robot látja

Hogyan látják a robotok az oldalunkat? A http://mypagerank.net honlap több hasznos segítséget is nyújt ennek a kérdésnek a megválaszolásához.

A Spider View link alatt megadva honlapunk címét, megnézhetjük, hogy mit lát a kereső robot az oldalunkból. Ha itt egy üres téglalap lesz az eredmény, akkor bizony kezdhetünk aggódni!

Sok hasznos kis szolgáltatást találunk még ezen az oldalon.
- Ellenőrizhetjük, hogy mikor látogatta meg a Google, a Yahoo, az MSN robot utoljára a honlapunkat utoljára,
- megnézhetjük, hogyan minősíti a Google kereső a honlapunkat (PageRank),
- letesztelhetjük a forráskódban levő meta karakterek minőségét, hatékonyságát,
- ellenőrizhetjük a honlap linkjeit ....

Érdemes tanulmányozni az oldalt és szolgáltatott eredményeket!

* * *

Zoli

http://blog.gano-online.com

e-mail: info@gano-online.com

2008. Február

Copyright információk - http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/
CC CREATIVE COMMONS

Ez a dokumentum változtatás nélkül szabadon továbbítható, terjeszthető, megosztható, sokszorosítható, letölthetővé tehető azzal a feltétellel, hogy részletek kiragadása nélkül a dokumentumot változatlan állapotban, csak teljes egészében szabad hasznosítani.

Kapcsolat: info@gano-online.com, web: http://gano-online.com