|
|
A PECSÉTVIASZ GOMBA, GANODERMA LUCIDUM (CURT.: FR.) KARST
HAZAI TERMESZTEHETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI
Maszlavér Petra PhD értekezésének rövid ismertetője
(az értekezés tézisei magyar nyelven)
A kísérleteket 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben végezte a kecskeméti
Zöldségkutató Intézet ZRt. Gombatagozatának átszövető- és picehelyiségében. A kutatómunka első
évében in vitro körülmények között laboratóriumban előkísérelteket folytatott a Budapesti
Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Növényélettani és Biokémiai Tanszékén, és a
Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéken.
A vizsgálatok során a pecsétviasz gomba üzemi, intenzív termesztés-technológiájának
kidolgozásához szükséges táptalajkeveréket kereste, valamint a termesztéshez megfelelő,
biztonságos termesztés-technológiát eredményező törzs kiválasztását tűzte ki célul.
A megfelelő szubsztrátum és a biztonságos termésmennyiséget eredményező törzs segítségével egy
alkalmazható termesztés-technológiai leírást adott a termesztést meghatározó
környezeti paraméterek esetében. A dolgozatban ismertetett néhány hazai, de számos külföldi
kutatási eredmény mellett, valamint a saját kutatási eredmények alapján elmondható, hogy a
környezeti paraméterekre vonatkozó pontos értékek a vizsgált törzsek közül a legjobban
szereplő GA 02-es törzsre vonatkoznak. Ezek az értékek a hazai viszonyok mellett érvényesek.
A vizsgálatok eredményeként az intenzív termesztés-technológia alkalmazásakor
mindenképpen a GA 02-es jelű törzs termesztését javasolja bükkfafűrészporos táptalajkeveréken.
Kisebb gazdaságokban, kisüzemekben, családi gazdaságokban jó eredmények érhetők el a GA 01-
es jelű törzs termesztésével szintén a bükkfafűrészporos táptalajkeveréken.
A pecsétviasz gomba dísznövénykénti értékesítésére a GLL jelű törzs, amely igen szép, mutatós
termőtesteket (agancsokat) terem a legalkalmasabb.
A GA 06-os törzset nem javasolja termesztésre, hiszen a törzs terméshozama ingadozó,
termesztése nem biztonságos.
A pecsétviasz gomba kémiai összetételét (makro- és mikroelemtartalmát) tekintve kimagasló
a termőtest Ca-tartalma. Vizsgálatai alapján ez az érték akár a 3-4 szorosa is lehet a ma nagyüzemi
szinten termesztett gombafajokhoz képest.
Jelentős a gomba szárazanyag-tartalma is. A gomba termőteste kemény, friss fogyasztásra
alkalmatlan. A termőtest szárazanyag-tartalma közel 80%-os. Ez az érték nagyságrendekkel
magasabb a kétspórás csiperkéhez és a laskagombához képest. A pecsétviasz gomba – jelentős
gyógyhatása mellett – igen nagy értéke a termőtest magas szárazanyag-tartalma.
Jelenleg is – mivel a gomba friss fogyasztásra alkalmatlan – számos cég készít a gombaporból
kapszulákat, teákat és ezeket, mint táplálék-kiegészítő gyógyterméket forgalmazza.
Publikációk
Győrfi, J., Maszlavér, P., (2002): Technológiai forradalom a csiperkekomposzt-
készítésben. Kertgazdaság, 34. (1) p.64-69.
Maszlavér P., Győrfi, J., (2003): Egy új laskagomba faj, a Pleurotus sajor-caju
termesztési kísérlete. Kertgazdaság, 35. (2) p.39-43.
Terbe, I., Győrfi, J., Maszlavér, P., Póczik, E., Slezák, K., (2003): Palántanevelési kísérletek letermett csiperkekomposzt takaróanyag rétegén.
Kertgazdaság, 35. (4) p.37-44.
Maszlavér, P., (2006): A Ganoderma lucidum (Curt.: Fr.) P. Karst termesztésre
alkalmas törzseinek megválasztása hőmérsékleti igényük szerint, Kertgazdaság, 38
(3) 3-9. p.
Balázs, S., Maszlavér, P., (2007): Az ehető gombafajok termesztésének és
kutatásának további kilátásai. Mikológiai Közlemények, Clusiana (46) 1. 4-9. p.
Győrfi, J., Maszlavér, P., (2003): A Pleurotus sajor-caju (szaka laskagomba)
termesztési kísérlete. Magyar Gomba, 7. (19) 15-18. p.
|
