Gano Online Hírlevél - 2009. június 16.
Maszlavér Petra doktori értekezésének rövid ismertetője
A szerző kísérleteit 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban és 2007-ben végezte a kecskeméti
Zöldségkutató Intézet ZRt. Gombatagozatának átszövető- és picehelyiségében. A kutatómunka első
évében in vitro körülmények között laboratóriumban előkísérelteket folytatott a Budapesti
Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának Növényélettani és Biokémiai Tanszékén, és a
Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéken.
A PhD értekezésének címe:
A PECSÉTVIASZ GOMBA, GANODERMA LUCIDUM (CURT.: FR.) KARST
HAZAI TERMESZTEHETŐSÉGÉNEK LEHETŐSÉGEI
A pecsétviasz gomba kémiai összetételét (makro- és mikroelemtartalmát) tekintve kimagasló
a termőtest Ca-tartalma. Vizsgálatok alapján ez az érték akár a 3-4 szorosa is lehet a ma nagyüzemi
szinten termesztett gombafajokhoz képest.
Jelentős a gomba szárazanyag-tartalma is. A gomba termőteste kemény, friss fogyasztásra
alkalmatlan. A termőtest szárazanyag-tartalma közel 80%-os. Ez az érték nagyságrendekkel
magasabb a kétspórás csiperkéhez és a laskagombához képest. A pecsétviasz gomba – jelentős
gyógyhatása mellett – igen nagy értéke a termőtest magas szárazanyag-tartalma.
Jelenleg is – mivel a gomba friss fogyasztásra alkalmatlan – számos cég készít a gombaporból
kapszulákat, teákat és ezeket, mint táplálék-kiegészítő gyógyterméket forgalmazza.
A vizsgálatok eredményeként az intenzív termesztés-technológia alkalmazásakor
mindenképpen a GA 02-es jelű törzs termesztését javasolt bükkfafűrészporos táptalajkeveréken.
Kisebb gazdaságokban, kisüzemekben, családi gazdaságokban jó eredmények érhetők el a GA 01-
es jelű törzs termesztésével szintén a bükkfafűrészporos táptalajkeveréken.
A pecsétviasz gomba dísznövénykénti értékesítésére a GLL jelű törzs, amely igen szép, mutatós
termőtesteket (agancsokat) terem a legalkalmasabb.
További részletek
